Történet
Az Egyesület alapítása
Az Egyesületet hámori lokálpatrióták alapították 2000 októberében, és 2000. december 12-én a B-A-Z Megyei Bíróság közhasznú egyesületté jegyezte be. Az Egyesület alapító tagjainak száma 11 fő volt, mely napjainkra 29 fő rendes tagra, és 150 fő fölötti pártoló tagra bővült.
Az Egyesület jelképe a jégmászó fejsze és a hegymászó sisak, melyek szimbolizálják a névadó szikla- és jégmászást.
Az Egyesület céljai:
- a szikla- és jégmászó sport népszerűsítése,
- a magyar jégmászó sport megalapozása, fellendítése,
- nemzetközi szintű jégmászóversenyek rendezése,
- tehetséges sportolók felkarolása,
- a Hámori Mászópark állagának megóvása, felújítása, kezelése,
- külföldi mászókapcsolatok kiépítése.
Az Egyesület feladatai:
- a Hámori Mászópark európai színvonalra emelése a természetvédelmi előírások figyelembevételével,
- sportrendezvények, nyílt napok lebonyolítása,
- szabadidős és sportrekreációs események szervezése, rendezése,
- a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése.
Az Egyesület fő működési területe Magyarországon:
- elsődlegesen a Hámori Mászópark kis- és nagy sziklafala, továbbá azok közvetlen környezete,
- Magyarország egyetlen kiemelt mesterséges mászóhelye, Köpüs-kő mászóetikájának megőrzése a szigorú természetvédelmi előírások betartásával,
- Örvény-kő, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által engedélyezett vadregényes mászóhely gondozása
- Fehérkő egyedülálló, hófehér mészkőtáblájának karbantartása.
Az Egyesület fő működési területe Európában:
- a magyar természetjárás bölcsője, a Magas-Tátra történelmi mászómúltjának a fiatal generáció részére történő átadása a klasszikus- és modern mászóutak megismertetésén keresztül,
- az Alpok egyik leghíresebb mászóterületének, az Eiger-nek lehetőség szerinti megismerése,
- minden más olyan hely Európában, mely az Egyesület lehetőségeihez mérten reálisan elérhető
Eddigi tevékenységeink:
- a Hámori Jégmászó Verseny versenysorozatának lebonyolítása,
- a Szentléleki Trepnis Találkozó évenkénti megrendezése Köpüs-kőn.
- sziklamászó nyílt napok lebonyolítása, melyeken az Egyesület szorosan együttműködött Miskolc város tömegsportrendezvényeivel,
- a Hámori Mászópark kis- és nagy sziklafal biztosítópontjainak teljes felújítása,
- a Hámori Mászóiskola éjszakai megvilágításának kivitelezése,
- a franciaországi Jégmászó Világtalálkozón való folyamatos részvétel,
- jégmászó tevékenység Sappadában (Olaszország) minden évben.
Hámor-Lillafüred
Hámor településtörténete
A Fazola-család kohászati öröksége
Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke. Vashámorok és üveghuták ekkor sorra települtek a Bükkben, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepből lett Felső-Hámor, mai nevén Ómassa. Ennek a községnek lakott helyei vannak Jávorkúton, Lillafüreden, Ómassán és Újmassán. A kohászat emlékét ma is működő őskohó és Hámorban kohászati múzeum örökíti meg. A völgy temetője rejti az alapítók maradványait is.
Lillafüred, festői környezetben
Lillafüred kétségkívül leglátványosabb építészeti emléke az 1927-29 között épült Palotaszálló. A szálló egykori parkja különleges kialakítást kapott, hiszen az erdőkincstár 2000 holdas birtoka vette körül, így lehetőség volt arra, hogy a Szinva-patak vízfolyását megváltoztatva, abból meredek szikláról lezúduló vízesést alakíthassanak ki, amely Magyarország egyik látványossága. A szállodának használt épületegyüttesből különleges látványt nyújt a Hámori-tó, amelyet az egykori vasgyártók alakítottak ki a völgy lezárásával. Magyarországon egyedülálló látvány a Palotaszálló sziklakertje is (Függőkert), a sziklakertben szobrok, közelében pedig emlékhelyek találhatók. Itt állított a város emléket József Attilának, aki itt, a csillámló sziklafalon ülve írta a magyar irodalom remekét, az Ódát.
Erdei kisvasút
A Miskolc–Garadna útvonalon közlekedő, több mint 30 km hosszú erdei kisvasút, egykor az erdei munkákat segítette, és a fát szállította, ma már a kirándulók kedvence.
Herman Ottó emlékháza
A kisvasút lillafüredi megállóhelyétől néhány száz méterre található az utolsó magyar polihisztor alkotóháza. Herman Ottó itt írta többek között a halakról és a pókokról mindmáig hiánypótlónak számító monográfiáit. Rajzolt és korszakalkotó megfigyeléseket tett. Ezek tárgyi és dokumentációs emlékei 1974-től kiállításon láthatók.
Mésztufa és cseppkőbarlang
Nemcsak Herman Ottó járta be a térség két legjelesebb barlangját, hanem Petőfi Sándor is megfordult a mésztufa Anna-barlangban, amelyet nagyon sok útikönyv és turisztikai ajánló mind a mai napig Petőfi-barlangnak nevez. A másik, de már cseppkőbarlang Szent István királyunkról kapta a nevét, s nyaranta a látogatók sokasága gyönyörködhet belső tereiben, termeiben.
Az ország első pisztrángos telepe
A Hámori-tó mentén végighaladva Magyarországon is különlegességnek számít a pisztrángos telep. Nemcsak szakmai kutatások és genetikai vizsgálatok, hanem igazi turisztikai látványosság helyszíne is. Az ide látogatók megkóstolhatják a hely specialitásának számító, bükkfa tüzén füstölt és 12 fűszerben pácolt pisztráng fenséges ízét.
HSZJSE TAGOK
AZ EGYESÜLET TAGJAI
Tiszteletbeli elnökségi tag
Rendes Tagok
Jelen pillanatban mintegy 250 pártoló tagja van az egyesületnek
Adamóczky György
Angyal Anikó
Antal Dániel
Balogh Emma
Balogh Veronika
Bánkuti Péter György
Benes Péter
Beregszászi Nagy Róbert
Besenyei György
Bierling István
Bodrogi Örs András
Bodrogi Száva
Bodrogi Tamás György
Boli Dávid Attila
Borkúti Gyula
Borkúti Gyula Csaba
Boros Brigitta
Borsi József
Breitenbach Zsuzsa Sointu
Dr. Bulik Gabriella
Buza László
Buza László
Czégé Zoltán
Csák Tibor
Csányi Linda
Cserhalmi Brúnó
Csige Márton
Csík József
Debreczeni Gábor
Dobog Zsuzsanna
Dósa Zoltán
Dömötör Virág
Drozda Blanka
Drozda Sándor
Edöcsény Klára
Erdélyi István
Farkas Levente
Fedor Áron
Fedor Lukács
Fehér László
Fekete Dávid
Fekete Gábor
Földesi Lóránt
Gáspár Bence
Gyarmati János
Hegedűs Gábor
Herczeg Ábel
Hosszú Miklós
Izrael Noel László
Jáborcsik Bence
Joó Csenge
Joó Tamás
Jorvala Laura
Józsa Éva
Káposzta Dávid
Káposzta Norbert
Káposztáné Nagy Marianna
Kárai Attila
Katona Zsuzsanna
Dr. Kató Vendel
Kecskés Csaba Bence
Kertesi Pálma
Kiss Vivien
Kiss Zsolt
Kollár Zoltán
Kondrács Fanni
Kondrács Márk
Korbacska Gábor
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya
Kormos Edit
Kovács György
Kovács Tamás
Kovács Zoltán
Kozaróczy Péter
Dr. Kozik Dávid
Kozma Bálint
Kozma György
Dr. Kós Ágnes
Kulcsár Éva
László Levente
Lázár István
Lazaridisz Alexandrosz
Léport László
Lipták Gergely
Lipták Miklós
Lukács Máté
Maczák Péter
Mertusz Ákos
Mertusz Milán
Mészáros Gyula
Mida Gábor
Nagy Balázs
Nagy Éva
Nagy János
Nagy Mária
Nagy Veronika
Négyessy Tímea
Németi Csaba
Oláh Marcell
Oláh Péter
Orosz Csaba
Orosz Dóra
Ostorházi Imre
Pántya Zsolt
Pántya-Vida Zsuzsa
Pass Viktor László
Pólik Mihály
id. Pólik Mihály
Pollák Gábor
Polónyi Péter
Poór Marianna
Roskó Magdolna
Rujsz Erika
Sándor Lili Anna
Seregi Ernő Róbert
Siklósi Lili
Siklósi Zsolt
Sióréti Gábor
Soltész Gábor
Szabó Dávid
Szabó György
Szarka Gábor
Szeifert Krisztina
Szemerdák Krisztián
Szemere Alexandra
Szerdahelyi Orsolya
Szeredi Judit
Szöllősi Bence
Szűcs Viktor Gábor
Takács Attila
Theisz László
Tóbiás Pál
Torma Béla
Tóth István
Tóth Róbert
Török Tamás
Tugyi Dávid
Vajóczki Gergő
Varga Ádám
Veréb János
Veréb Miklós
Veres Imre András
Vincze Levente
Vrazala Zalán
Zubay Péter
Zsellér Dénes
Ilku István
Élt 36 évet
Kopándi Béla
Élt 36 évet
Tóth László
Élt 19 évet