Hámori Sziklamászás és Jégmászás története -

Történet

Az Egyesület alapítása

Az Egyesületet hámori lokálpatrióták alapították 2000 októberében, és 2000. december 12-én a B-A-Z Megyei Bíróság közhasznú egyesületté jegyezte be. Az Egyesület alapító tagjainak száma 11 fő volt, mely napjainkra 29 fő rendes tagra, és 150 fő fölötti pártoló tagra bővült.

Az Egyesület jelképe a jégmászó fejsze és a hegymászó sisak, melyek szimbolizálják a névadó szikla- és jégmászást.

Az Egyesület céljai:

a szikla- és jégmászó sport népszerűsítése,
a magyar jégmászó sport megalapozása, fellendítése,
nemzetközi szintű jégmászóversenyek rendezése,
tehetséges sportolók felkarolása,
a Hámori Mászópark állagának megóvása, felújítása, kezelése,
külföldi mászókapcsolatok kiépítése.

Az Egyesület feladatai:

a Hámori Mászópark európai színvonalra emelése a természetvédelmi előírások figyelembevételével,
sportrendezvények, nyílt napok lebonyolítása,
szabadidős és sportrekreációs események szervezése, rendezése,
a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése.

Az Egyesület fő működési területe Magyarországon:

elsődlegesen a Hámori Mászópark kis- és nagy sziklafala, továbbá azok közvetlen környezete,
Magyarország egyetlen kiemelt mesterséges mászóhelye, Köpüs-kő mászóetikájának megőrzése a szigorú természetvédelmi előírások betartásával,
Örvény-kő, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által engedélyezett vadregényes mászóhely gondozása
Fehérkő egyedülálló, hófehér mészkőtáblájának karbantartása.

Az Egyesület fő működési területe Európában:

a magyar természetjárás bölcsője, a Magas-Tátra történelmi mászómúltjának a fiatal generáció részére történő átadása a klasszikus- és modern mászóutak megismertetésén keresztül,
az Alpok egyik leghíresebb mászóterületének, az Eiger-nek lehetőség szerinti megismerése,
minden más olyan hely Európában, mely az Egyesület lehetőségeihez mérten reálisan elérhető

Eddigi tevékenységeink:

a Hámori Jégmászó Verseny versenysorozatának lebonyolítása,
a Szentléleki Trepnis Találkozó évenkénti megrendezése Köpüs-kőn.
sziklamászó nyílt napok lebonyolítása, melyeken az Egyesület szorosan együttműködött Miskolc város tömegsportrendezvényeivel,
a Hámori Mászópark kis- és nagy sziklafal biztosítópontjainak teljes felújítása,
a Hámori Mászóiskola éjszakai megvilágításának kivitelezése,
a franciaországi Jégmászó Világtalálkozón való folyamatos részvétel,
jégmászó tevékenység Sappadában (Olaszország) minden évben.

Hámor-Lillafüred

Hámor településtörténete

A Fazola-család kohászati öröksége

Hámor község a XVIII. századi vaskultúrának a terméke. Vashámorok és üveghuták ekkor sorra települtek a Bükkben, s ezek körül alakultak ki a települések. A Garadna-patak völgyében a Fazola-féle vasolvasztó telepből lett Felső-Hámor, mai nevén Ómassa. Ennek a községnek lakott helyei vannak Jávorkúton, Lillafüreden, Ómassán és Újmassán. A kohászat emlékét ma is működő őskohó és Hámorban kohászati múzeum örökíti meg. A völgy temetője rejti az alapítók maradványait is.

Lillafüred, festői környezetben

Lillafüred kétségkívül leglátványosabb építészeti emléke az 1927-29 között épült Palotaszálló. A szálló egykori parkja különleges kialakítást kapott, hiszen az erdőkincstár 2000 holdas birtoka vette körül, így lehetőség volt arra, hogy a Szinva-patak vízfolyását megváltoztatva, abból meredek szikláról lezúduló vízesést alakíthassanak ki, amely Magyarország egyik látványossága. A szállodának használt épületegyüttesből különleges látványt nyújt a Hámori-tó, amelyet az egykori vasgyártók alakítottak ki a völgy lezárásával. Magyarországon egyedülálló látvány a Palotaszálló sziklakertje is (Függőkert), a sziklakertben szobrok, közelében pedig emlékhelyek találhatók. Itt állított a város emléket József Attilának, aki itt, a csillámló sziklafalon ülve írta a magyar irodalom remekét, az Ódát.

Erdei kisvasút

A Miskolc–Garadna útvonalon közlekedő, több mint 30 km hosszú erdei kisvasút, egykor az erdei munkákat segítette, és a fát szállította, ma már a kirándulók kedvence.

Herman Ottó emlékháza

A kisvasút lillafüredi megállóhelyétől néhány száz méterre található az utolsó magyar polihisztor alkotóháza. Herman Ottó itt írta többek között a halakról és a pókokról mindmáig hiánypótlónak számító monográfiáit. Rajzolt és korszakalkotó megfigyeléseket tett. Ezek tárgyi és dokumentációs emlékei 1974-től kiállításon láthatók.

Mésztufa és cseppkőbarlang

Nemcsak Herman Ottó járta be a térség két legjelesebb barlangját, hanem Petőfi Sándor is megfordult a mésztufa Anna-barlangban, amelyet nagyon sok útikönyv és turisztikai ajánló mind a mai napig Petőfi-barlangnak nevez. A másik, de már cseppkőbarlang Szent István királyunkról kapta a nevét, s nyaranta a látogatók sokasága gyönyörködhet belső tereiben, termeiben.

Az ország első pisztrángos telepe

A Hámori-tó mentén végighaladva Magyarországon is különlegességnek számít a pisztrángos telep. Nemcsak szakmai kutatások és genetikai vizsgálatok, hanem igazi turisztikai látványosság helyszíne is. Az ide látogatók megkóstolhatják a hely specialitásának számító, bükkfa tüzén füstölt és 12 fűszerben pácolt pisztráng fenséges ízét.