I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A HÁMORI SZIKLA-ÉS JÉGMÁSZÓ SPORTEGYESÜLET (a továbbiakban sportegyesület), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezései alapján működő, önkéntesen létrehozott, civil szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

2.§

(1) A sportegyesület neve: Hámori Szikla-és Jégmászó Sportegyesület

Rövidített neve: HSZJSE

(2) A sportegyesület székhelye: 3378 Varbó, Dózsa Gy. u. 41.

(3) A sportegyesület alapításának éve: 2000.

(4) A sportegyesület színe: fekete – sárga. A sportegyesület címere: sárga mezőben fekete színnel ábrázolva két jégszerszám és egy hegymászó sisak, az alapszabály 1. sz. melléklete szerint.

(5) A sportegyesület honlapjának címe: www.hszjse.hu

(6) Az egyesület formája: sportegyesület.

Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

3.§

(1) A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak az alapszabályban meghatározott alapcél veszélyeztetése nélkül folytat. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

(2) A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

(3) A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye.

II. A SPORTEGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE

4.§

1. A sportegyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (alapcél szerinti tevékenység) és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

2. A sportegyesület alapcél szerinti tevékenysége tagjai és más érdeklődők számára a szikla-és jégmászó sporttevékenység szervezése, valamint a szikla-és jégmászó sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

3. A sportegyesület fő tevékenysége: TEÁOR 9312 Sportegyesületi tevékenység

III.A SPORTEGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

A sportegyesület célja

5.§

1. A sportegyesület célja:

1. tagjai részére a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének biztosítása,
2. a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása,
3. a szikla-és jégmászó sport széleskörű népszerűsítése,
4. tehetséges sportolók felkarolása, szakmai kibontakozásuk elősegítése,
5. bekapcsolódás a szikla- és jégmászó sport nemzetközi vérkeringésébe,
6. külföldi kapcsolatok kiépítése, sportolók meghívása, vendéglátása, versenyeztetése,

általuk a HÁMORI MÁSZÓPARK európai hírnevének megalapozása,

7. egészségmegőrzés,
8. természet- és állatvédelem,
9. környezetvédelem.

2. A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében a jogszabályokban meghatározott körben nemzetközi tevékenységet is folytat.

3. A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében megállapodás alapján – szoros kapcsolatot tart mindazokkal az állami, civil és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek elősegítik azok megvalósulását, részt vállalnak a sportegyesület működési feltételeinek biztosításában és fejlesztésében.

4. A sportegyesület célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében másodlagos célként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, kizárólag olyan gazdasági társaságot létesíthet, amelyben a társaság kötelezettségeiért nem köteles helytállni (korlátozott tagi felelősség) illetőleg ilyen gazdasági társaságban társasági részesedést szerezhet.

A sportegyesület feladatai

6.§

(1) A sportegyesület feladatai:

1. a HÁMORI MÁSZÓPARK-ban a hegymászó sport feltételeinek biztosítása,
2. más szervezet által rendezett sporteseményeken való részvétel,
3. a HÁMORI MÁSZÓPARK kiemelt kezelése, állagának megóvása, európai színvonalra emelése, a természetvédelmi előírásokat figyelembe véve,
4. együttműködés a természetvédelmi hatóságokkal, közreműködés a Bükki Nemzeti Park (kiemelten a Hámori Mászóiskola) területére vonatkozó természet-, állat- és környezetvédelmi feladatok ellátásában,
5. hegymászó oktatás,
6. dry tooling (sziklán jégmászó felszereléssel mászás) hegymászó szakág meghonosítása, elfogadtatása,
7. sportrendezvények, nyílt napok, sport-rekreációs és szabadidős túrák szervezése,a köz- és felső oktatásban résztvevők sport-rekreációs és szabadidős tevékenységének szervezése, vezetése,
8. a testedzés, a sportos, egészséges életmód népszerűsítése és ennek révén az egészségmegőrzés előmozdítása,
9. a Bükk négy engedélyezett mászó-helye: Hámor, Fehérkő, Örvénykő és Köpüskő állagának megóvása, fejlesztése,
10. az egyesületi élet alapjait képző öntevékeny közösségi élet kibontakozásának

elősegítése, a tagok sportegyesület és annak célja iránti elkötelezettségének kialakítása, fenntartása.

IV. A SPORTEGYESÜLET TAGSÁGA

A sportegyesület tagjai

7.§

1. A sportegyesület tagjai – a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján lehetnek:

1. rendes tagok,
2. pártoló tagok,
3. tiszteletbeli tagok

(2) A sportegyesületnek rendes tagja lehet minden olyan sziklamászó alapfokú vizsgával rendelkező magánszemély, aki legalább egy év pártolói tagságot követően, két rendes tag ajánlásával írásbeli belépési nyilatkozatával a sportegyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

(3) A sportegyesületbe pártoló tagként az a magánszemély, jogi személy vehető fel, aki ill. amely a sportegyesület alapszabályát elfogadja, és a sportegyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesít.

(4) A sportegyesület tiszteletbeli tag az lehet, aki a sportegyesület érdekében kimagasló tevékenységet végzett és a sportegyesület célkitűzéseit folyamatosan, elsősorban erkölcsileg támogatja.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

8.§

1. A sportegyesületbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.

2. A sportegyesületi tagság felvétellel keletkezik és

1. kilépéssel,
2. törléssel,
3. kizárással,
4. a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével

szűnik meg.

3. A tagfelvétel kérdésében a sportegyesület elnöksége határoz. Az elnökség a belépési nyilatkozat beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon megküldi a tagfelvételt kérelmező számára. A kézbesítésre a közgyűlési meghívó kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

4. A sportegyesület tagjairól az elnökség nyilvántartást vezet.

5. A tag tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti (kilépés). A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.

6. Az elnökség törli a tagot a sportegyesület tagjainak sorából, amennyiben a tag az esedékes tagdíjat az alapszabályban meghatározott időpontig és az elnökség írásbeli felszólítása ellenére sem fizette meg. Az írásbeli felszólítás kézbesítésére a közgyűlési meghívó kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadóak. Az elnökség az esedékes tagdíj megfizetését elmulasztó tagot köteles írásban, legalább 8 napos fizetési határidővel, a tagsági jogviszony megszűnésére való figyelmeztetés mellett, a tagdíj megfizetésére felhívni. Amennyiben a tag az elnökség által biztosított póthatáridőt a felhívás ellenére elmulasztja, az elnökség törölheti a tagot a sportegyesület tagjainak sorából.

7. A sportegyesületből történő kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.

A tagok jogai és kötelezettségei

9.§

1. A sportegyesület tagjainak jogai:

1. személyesen vagy meghatalmazott útján részt vehet a sportegyesület közgyűlésén, jogosult szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni.
2. részt vehet a sportegyesület tevékenységében és rendezvényein,
3. választható a sportegyesület szerveibe (képviselettel járó tisztségbe azonban csak nagykorúsága esetén),
4. észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a sportegyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
5. a sportegyesület valamely szervének alapszabálysértő, vagy jogsértő határozatát – tudomására jutásától számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja,
6. a sportegyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet az edzéseken és versenyeken,
7. használhatja a sportegyesület létesítményeit, sportszereit és felszereléseit, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét,
8. részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben,
9. betekinthet az sportegyesület irataiba,
10. megválasztható a sportegyesület tisztségviselőjévé, amennyiben vele szemben jogszabályban, alapszabályban meghatározott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

2. A sportegyesület tagjának kötelezettségei:

1. a sportegyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a döntést hozó szervek által hozott határozatoknak a betartása,
2. sportegyesület, illetőleg döntést hozó szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
3. sportemberhez, a sportegyesület hírnevéhez méltó, sportszerű magatartás mind sportegyesületi tevékenységben, mind azon kívül,
4. sporttevékenységet folytató tag esetében részvétel és fegyelmezett magatartás az edzéseken, versenyeken,
5. a sportegyesület vagyonának megóvása,
6. a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíj alapszabályban meghatározott határidőben és a megállapított módon történő megfizetése,
7. lakcímváltozásának 8 napon belül történő bejelentése az elnökséghez.

(3) A tagdíjat legkésőbb minden év november 30-ig egy összegben, vagy két egyenlő részletben június 30. és november 30. napjáig kell a sportegyesület házipénztárába vagy a sportegyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

(4) A június 30-ig belépő új tag köteles a teljes éves esedékes tagdíjat megfizetni, a június 30.-át követően belépő új tag az adott évre csak a második tagdíjrészletet köteles megfizetni a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

A pártoló tagok jogai és kötelezettségei

10.§

1. A sportegyesület pártoló tagjának jogai:

1. javaslatokat és észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban,
2. az elnökség meghívása alapján tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület

közgyűlésén,

3. az elnökség által megállapított feltételek mellett részesülhet a sportegyesület által

nyújtott kedvezményekben, részt vehet a sportegyesület rendezvényein.

2. A sportegyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

1. a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a döntést hozó szervek határozatainak megtartása,
2. a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,
3. sportszerű magatartás a rendezvények látogatásakor, az adott terület rendjének betartása,
4. köteles a közgyűlés által meghatározott összegű vagyoni hozzájárulást teljesíteni a pártoló tagsági nyilatkozat megtételét követő legkésőbb 8 napon belül, illetve folyamatos pártoló tagság esetén, annak fennállása alatt minden év június 30-ig a sportegyesület házipénztárába vagy a sportegyesület bankszámlájára történő átutalás útján.

(3) A pártoló tagság a sportegyesület által rendszeresített írásbeli nyilatkozat elnökséghez történt benyújtásával és a vagyoni hozzájárulás megfizetésével keletkezik. A pártoló tagokról az elnökség nyilvántartást vezet. A vagyoni hozzájárulás nem teljesítése esetén a pártoló tagság megszűnik.

A tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei

11.§

1. A tiszteletbeli tagok jogai:

1. tanácskozási joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén,
2. javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a sportegyesület működésével kapcsolatban,
3. részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben,
4. részt vehet a sportegyesület rendezvényein.

2. A tiszteletbeli tag kötelezettségei:

1. a sportegyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a döntést hozó szervek határozatainak megtartása,
2. a sportegyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása,
3. sportszerű magatartás,
4. a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatása.

(3) A tiszteletbeli tagi cím adományozására és visszavonására az elnökség javaslatára a közgyűlés jogosult. Az írásbeli határozatot a közgyűlési meghívó kézbesítésére irányadó szabályok szerint kell közölni. A tiszteletbeli tag e címről bármikor lemondhat. A tiszteletbeli tagokról az elnökség nyilvántartást vezet.

V. A SPORTEGYESÜLET SZERVEZETE

12.§

(1) A sportegyesület szervei:

1. a közgyűlés,
2. az elnökség,
3. a Számvizsgáló Bizottság,
4. az elnökség által eseti jelleggel létrehozott Fegyelmi Bizottság.

(2) A sportegyesület tisztségviselői:

1. az elnök,
2. az elnökség tagjai,
3. a Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai

VI. A SPORTEGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

13.§

1. A sportegyesület legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyen szavazati joggal a tagok rendelkeznek.

2. A sportegyesület közgyűlését évenként legalább egy alkalommal kell összehívni, amelyen meg kell tárgyalni a sportegyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyűlés időpontját az elnökség határozza meg és annak helyéről, időpontjáról, továbbá a tervezett napirendjéről, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontjáról a tagokat, továbbá egyéb meghívottakat, az ülés előtt legalább 15 nappal írásban kell értesítenie. Írásbeli meghívók kézbesítése történhet postai úton, igazolható módon (pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként), illetve az elektronikus levelezési címmel rendelkező tagok számára az elektronikus levelezési címre történő kézbesítés útján, oly módon, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus üzenet formájában).

3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül írásban a tagok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A kiegészítést az elnökség köteles a tagokkal haladéktalanul közölni, a közléssel a napirend kiegészítése megtörténik.

4. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

A közgyűlés határozatképessége

14.§

1. A közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségének (50% + 1 fő) megjelenése esetén határozatképes.

2. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra kell összehívni.

A közgyűlés napirendje

15.§

1. A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.

(2) A közgyűlésen – évente egyszer – az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:

1. a sportegyesület tevékenységéről szóló szakmai és pénzügyi beszámolót,
2. a sportegyesület évi költségvetését,
3. a Számvizsgáló Bizottság beszámolóját,

A közgyűlés hatásköre

16.§

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a sportegyesület megalakulásának, más sportegyesülettel való egyesülésének, szétválásának, valamint jogutód nélküli megszűnésének kimondása,
2. az alapszabály megállapítása és módosítása,
3. a sportegyesület fegyelmi szabályzatának megállapítása és módosítása,
4. a sportegyesület tisztségviselőinek (elnök, elnökségi tag, a Számvizsgáló Bizottság tagjai) megválasztása, visszahívása,
5. nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása,
6. sportági szakszövetségbe való belépés, illetőleg az abból való kilépés elhatározása, a szövetség közgyűlésére képviselő kijelölése,
7. a sportegyesület évi költségvetése bevételi főösszegének és a kiadások költséghelyenkénti előirányzatának megállapítása és az éves gazdálkodásról szóló beszámoló elfogadása,
8. a sportegyesület tevékenységéről szóló szakmai beszámoló elfogadása,
9. a Számvizsgáló Bizottság beszámolójának elfogadása,
10. tiszteletbeli tagság adományozása,
11. a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlása, elnökségi tag esetében az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlása,
12. az egyesületi tagsági díj mértékének és a pártoló tagok által fizetendő vagyoni hozzájárulás mértékének meghatározása,
13. tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása,
14. mind azok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy alapszabály a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyűlés határozathozatala

17.§

1. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

2. A sportegyesület alapszabályának módosításához, a sportegyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

3. A sportegyesület céljának módosításához és a sportegyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4. A közgyűlés titkos szavazással határoz a

– tisztségviselők megválasztásakor,

– fegyelmi ügyekben, továbbá

– ha a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza.

5. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, vagy képviselője nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, a tag aláírását. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

7. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, levezető elnök és egy jelenlévő hitelesítő tag írja alá. A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint 5 év időtartamra a sportegyesület megőrizni köteles.

8. A közgyűlés határozatairól az érintetteket – amennyiben a közgyűlésen nem vettek részt – a határozat kivonatával – 15 napon belül – írásban kell tájékoztatni, a közgyűlési meghívó kézbesítésére irányadó szabályok szerint.

A tisztségviselők megválasztása

18.§

(1) A tisztségviselőket a közgyűlés öt évre választja. A tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani.

(2) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Egy jelölt esetén a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással is történhet.

(3) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatoknak több mint felét megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Az újabb választási fordulóban az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a több szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni.

(4) A tisztségviselők megválasztását jelölés előzi meg. A jelölés nyílt. Jelölési joggal a tagok rendelkeznek. Egy tag csak egy alkalommal jelölhet, de egyszerre több jelöltet is javasolhat. Jelölni a tisztújító közgyűlésre szóló meghívó kézhezvételének időpontjától a közgyűlés megkezdéséig írásban, a közgyűlésen pedig szóban is lehet. Az írásbeli jelölést az elnökséghez kell eljuttatni, a szóbelit pedig a közgyűlésen kell jegyzőkönyvbe mondani. A választásokon elnök- és elnökségi tag-jelölt az lehet, akire legalább 3 jelölés érkezett. Számvizsgáló Bizottsági elnök- és tagjelöléshez egy jelölés is elégséges.

Kizáró okok és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás

18/A.§

1. Tisztségviselő csak olyan tag lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

(2) Nem lehet a sportegyesület Számvizsgáló Bizottságának elnöke vagy tagja az a személy, aki

1. a sportegyesület elnöke, vagy az elnökség tagja,
2. a sportegyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
3. az a-b) pontokban meghatározott személyeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója.

VII.A SPORTEGYESÜLET RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE

19.§

1. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

1. az elnökség többségének döntése alapján,
2. ha a sportegyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja,
3. ha a bíróság elrendeli,
4. ha a sportegyesület elnöki tisztsége megüresedik,
5. a Számvizsgáló Bizottság kérelmére.

2. A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul össze kell hívni.

3. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.

VIII. A SPORTEGYESÜLET ELNÖKSÉGE

Az elnökség hatásköre

20.§

1. A sportegyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség a sportegyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, illetőleg a sportegyesület más szervének hatáskörébe tartozik.

2. Az elnökség feladata és hatásköre:

1. a sportegyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása, napirendi pontok megállapítása;

2. a sportegyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete;

3. a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése;

4. a sportegyesület fegyelmi szabályzatának;

5. a sportegyesület zavartalan működéséhez szükséges határozatok meghozatala;

6. a sportegyesület adminisztratív feladatainak ellátása;

7. fegyelmi ügyek első fokon történő elbírálása céljából Fegyelmi Bizottság létrehozása;

8. a sportegyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása;

9. az évi költségvetés és a beszámoló elkészítése;

10. a sportegyesület eredményes működéséhez, a sportoláshoz, testedzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése;

11. a tagfelvételi kérelmek elbírálása;

12. az elnök által kötött megállapodások jóváhagyása;

13. a sportegyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

14. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

15. a sportegyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

16. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

17. a tagság, pártoló tagság és tiszteletbeli tagság nyilvántartása;

18. a sportegyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

19. a sportegyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

20. a sportegyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén törvényben előírt intézkedések megtétele;

21. a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése;

23. döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés a hatáskörébe utal.

3. Az elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli (300.000 Ft.-ot meghaladó), a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a sportegyesület részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelynek alapján a sportegyesület számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.

4. Az elnökség tevékenységéről a sportegyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Az elnökség tagjai

21.§

(1) Az elnökség létszáma 5 (öt) fő.

(2) Az elnökség tagjai:

a) az elnök

b) elnökségi tag (4 fő)

(3) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

1. az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
2. észrevételek, javaslatok tétele a sportegyesület működésével összefüggő kérdésekben,
3. felvilágosítás kérése a sportegyesülettel, illetőleg a sportegyesület egyéb szerveinek működésével összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
4. javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
5. az elnökség feladatainak megosztásáról az elnökség, elnökségi határozat formájában hoz döntést,
6. az elnökség előzetes jóváhagyása illetve utólagos tájékoztatása mellett bármely két elnökségi tag együtt képviseli az egyesületet. Az elnökségi tagok képviseleti jogának terjedelme általános, a képviselet módja együttes.

4. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

4. Az elnökségi tagság megszűnik:

1. a mandátum lejártával,
2. lemondással,
3. visszahívással,
4. elhalálozással,
5. a tagsági jogviszony megszűnésével,
6. kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével,
7. törvényben meghatározott egyéb megszűnési ok bekövetkezésével.

(6) Az elnökség tagjai megbízatásukról a sportegyesülethez címzett, a sportegyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhatnak. Ha a sportegyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Az elnökség működése

22.§

1. Az elnökség legalább 3 havonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha 2 elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével kérik.

(2) Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a Számvizsgáló Bizottság elnökét.

23.§

1. Az elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén egy elnökségi tag hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban – írásban – értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

2. Az elnökség három elnökségi tag jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 3 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben három elnökségi tag jelenléte esetén határozatképes.

24.§

1. Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

2. Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól – indokolt esetben – az elnök felmentést adhat.

3. Az elnökség egyhangú döntéssel hozhat határozatot a közgyűlés által átruházott hatáskörében hozott kérdésekben.

4. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot legalább két elnökségi tag együttes indítványára.

5. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat. Az elnökség határozatairól az érintett szerveket, valamint a sportegyesület tagságát 15 napon belül írásban kell tájékoztatni, a kézbesítésre a közgyűlési meghívó kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

6. Az elnökség gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetve ellenzők számaránya, és – amennyiben lehetséges – személye megállapítható.

IX. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

25.§

1. A közgyűlés a sportegyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére – 5 éves időtartamra – Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság elnökből és két tagból áll.
2. A Számvizsgáló Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

3. A Számvizsgáló Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, amelyről az elnökséget tájékoztatja.

4. A Számvizsgáló Bizottság feladata:

1. a sportegyesület érdekeinek megóvása céljából az elnökség tevékenységének ellenőrzése;
2. a sportegyesület pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
3. a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;
4. az éves beszámoló megvizsgálása;
5. a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;
6. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;
7. az egyesületi tulajdon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése;
8. minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet a Ptk. az ún. felügyelőbizottság hatáskörébe utal.

5. Az ellenőrzések megkezdéséről a bizottság elnöke tájékoztatni köteles az elnököt.

6. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül – tájékoztatja az elnökséget. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívnia a figyelmet.

7. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül – a Számvizsgáló Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

8. Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Számvizsgáló Bizottság kérelmére az elnök köteles rendkívüli közgyűlést összehívni.

9. A Számvizsgáló Bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke a sportegyesület közgyűlésének köteles évente beszámolni.

10. A Számvizsgáló Bizottság működésére – az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az Elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

X. A sportegyesület elnöke

26.§

1. A sportegyesület legfőbb tisztségviselője a sportegyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és felügyeli a sportegyesület tevékenységét.

(2) Az elnök feladata és hatásköre:

1. az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
2. a sportegyesület törvényes képviselete,
3. az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete,
4. a sportegyesület operatív és gazdasági ügyeinek az alapszabály és a testületi ülések határozatainak figyelembevételével történő ellátása,
5. a hírközlő szervek tájékoztatása a sportegyesület tevékenységéről,
6. kapcsolattartás az országos, illetőleg területi és helyi szövetségekkel,
7. a sportegyesület működésével kapcsolatos szervezési és személyzeti feladatok ellátása, munkáltatói jogok gyakorlása a sportegyesület alkalmazottai felett – ha van ilyen,
8. aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása (ez utóbbi egy elnökségi taggal vagy a mindenkori gazdasági vezetővel közösen).
9. döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, illetőleg a sportegyesület egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,
10. mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

(3) A sportegyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Az elnök képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

(4) Az egyesület bankszámlája fölött az elnök önállóan, az elnökség bármely két tagja együttesen jogosult rendelkezni.

XI. FEGYELMI ELJÁRÁS

27.§

1. A sportegyesület tagjaival szembeni kizárásra irányuló fegyelmi ügyekben a fegyelmi jogkört első fokon az elnökség kijelölt tagjaiból álló Fegyelmi Bizottság, másodfokon a közgyűlés gyakorolja.

2. A tagnak jogszabályt, a sportegyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, bármely sportegyesületi tag írásbeli, indokolással ellátott kezdeményezésére, a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. Anonim kizárásra irányuló kezdeményezést a sportegyesület nem fogad be. A kizárásra irányuló írásbeli kezdeményezés az elnökséghez címezve benyújtható személyesen az egyesület székhelyén, postai úton (ajánlott küldeményként), vagy a sportegyesület részére bejelentett elektronikus levelezési címmel rendelkező tagok esetében, a sportegyesület elektronikus levelezési címére történő kézbesítés útján, úgy, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus üzenet formájában).

3. Kizárásra okot adó magatartás különösen, a) sportemberhez, a sportegyesület hírnevéhez, lefektetett értékrendjéhez nem méltó, kirívóan sportszerűtlen magatartás megvalósítása mind a sportegyesületi tevékenységben, mind azon kívül, a sporttevékenység folytatása során; b) kirívóan fegyelmezetlen magatartás a sportegyesülethez köthető edzéseken, versenyeken; c) a sportegyesület jó hírnevének, illetve a sportegyesület szerveinek, a sportegyesület bármely tagjának e minőségében történő kirívó megsértése; d) a sportegyesület vagyonának szándékos, vagy súlyosan gondatlan megkárosítása.

4. A kizárásra okot adó magatartás elkövetésétől számított 1 éven túl, nincs helye fegyelmi eljárás lefolytatásának.

5. A kizárásra irányuló írásbeli kezdeményezés beérkezését követő 5 napon belül az elnök kijelöli azt a három elnökségi tagot, akik Fegyelmi Bizottságként eljárnak, ezzel együtt meghatározza a Fegyelmi Bizottság elnökének személyét. Amennyiben az elnök élt a kizárásra irányuló kezdeményezéssel, vagy őt érinti a kizárás, akkor az elnökség rangidős tagja látja el ezen elnöki feladatokat. Nem jelölhető ki a Fegyelmi Bizottság tagjának a kizárást kezdeményező tag, a kizárással érintett tag és ezek hozzátartozója, továbbá az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A Fegyelmi Bizottság elnöke a kijelölést követő 30 napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalás időpontját és írásbeli idézést küld a kizárással érintett tagnak.

6. A kizárással érintett tagot a Fegyelmi Bizottság a fegyelmi tárgyalásra szóló írásbeli idézésben tájékoztatja a fegyelmi tárgyalás helyéről, időpontjáról, a kizárás tárgyáról, okáról, a tagot az eljárás során megillető jogokról és kötelezettségekről. A fegyelmi tárgyalásra szóló idézést annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően, írásban kell az érintett tagnak megküldeni postai úton, tértivevényes küldeményként, illetve az elektronikus levelezési címmel rendelkező tagok számára az elektronikus levelezési címre történő kézbesítés útján, oly módon, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus üzenet formájában). A kizárással érintett tag legkésőbb a tárgyalás napjáig tehet írásbeli nyilatkozatot.

7. A tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti, ismerteti az érintett taggal a kizárást kezdeményező nyilatkozatot teljes terjedelmében. Az érintett tagot ezután meg kell hallgatni. Az érintett taghoz a Fegyelmi Bizottság tagjai kérdéseket intézhetnek. Az érintett tagnak kötelező a fegyelmi tárgyaláson személyesen részt venni, és a kizárás kezdeményezésére, illetve a feltett kérdésekre nyilatkozni. Ha a fegyelmi tárgyaláson az érintett tag szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, akkor a Fegyelmi Bizottság személyes meghallgatása nélkül, a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján határoz. A Fegyelmi Bizottság határozatát nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

8. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalás helyét, időpontját, a megjelentek megnevezését, a tárgyaláson elhangzott lényeges észrevételeket, a szavazatokat és a hozott határozatot. A jegyzőkönyv nem szó szerint készül, azonban a Fegyelmi Bizottság elnöke bármikor elrendelheti valamely nyilatkozat szó szerinti jegyzőkönyvezését. Nem kell jegyzőkönyvezni a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozáson elhangzottakat.

9. A Fegyelmi Bizottság határozatát írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A Fegyelmi Bizottság írásba foglalt határozatát, annak meghozatalától számított 8 napon belül közölni kell az érintett taggal akkor is, ha a tárgyaláson részt vett. A közlés postai úton, tértivevényes küldeményként, illetve az elektronikus levelezési címmel rendelkező tagok számára az elektronikus levelezési címre történő kézbesítés útján történhet, oly módon, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus üzenet formájában).

10. A kizáró fegyelmi határozat ellen az érintett tag írásbeli, indokolással ellátott fellebbezéssel élhet a közgyűléshez, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. Az indokolásnak ki kell térnie arra, hogy az érintett tag miért tartja a kizárást kimondó fegyelmi határozatot sérelmesnek. A fellebbezést a közgyűléshez kell címezni, és azt a sportegyesület székhelyén kell benyújtani személyesen, vagy postai úton, igazolható módon (pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként), illetve a sportegyesület részére bejelentett elektronikus levelezési címmel rendelkező tagok esetében a sportegyesület elektronikus levelezési címére történő kézbesítés útján, úgy, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus üzenet formájában).

11. A fellebbezés beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles az elnökség a közgyűlés összehívásáról gondoskodni a közgyűlés összehívására vonatkozó általános szabályok szerint (13. § (2) bekezdés). A közgyűlésen valamennyi, az ügyben a fegyelmi eljárás során keletkezett írásbeli dokumentumnak rendelkezésre kell állnia.

12. A közgyűlésen a levezető elnök ismerteti a kizárást kimondó fegyelmi határozatot, és az érintett tag ezzel szemben benyújtott fellebbezését. Ezt követően, amennyiben az érintett tag megjelent, az érintett tagot meg kell hallgatni. Az érintett tag bármely okból történő távolmaradása a közgyűlés határozathozatalát nem akadályozza, a közgyűlés ekkor a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A közgyűlés a határozatát köteles indokolással ellátni. A közgyűlési határozatban az érintett tag figyelmét fel kell hívni arra, hogy a jogszabálysértő, alapszabályba ütköző határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül.

13. A közgyűlés írásba foglalt határozatát, annak meghozatalától számított 8 napon belül közölni kell az érintett taggal akkor is, ha a közgyűlésen részt vett. A közlés módja: postai úton, tértivevényes küldeményként, illetve az elektronikus levelezési címmel rendelkező tagok számára az elektronikus levelezési címre történő kézbesítés útján, oly módon, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus üzenet formájában).

XII. A SPORTEGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

28.§

1. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A sportegyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

1. tagdíjak és pártoló tagi vagyoni hozzájárulások,
2. állami támogatás,
3. önkormányzati támogatás,
4. alapítványok támogatásaiés közérdekű célú kötelezettségvállalások,
5. rendezvények bevételei,
6. gazdasági – vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
7. egyéb bevételek.

(3) A sportegyesület vagyona:

1. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
2. készpénzre szóló követelés,
3. értékpapír,
4. ingatlan – és ingó vagyon.

(4) A sportegyesület kiadásai:

1. sportszakemberek díjazása,
2. sport – és egyéb felszerelések, berendezések beszerzése,
3. a versenysport kapcsán felmerülő egyéb kiadások,
4. a szervezet működtetésével kapcsolatos egyéb kiadások.

(5) A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért az egyesület vagyonával felel. A sportegyesület tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4. A sportegyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdasági – vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.

4. A sportegyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

4. A sportegyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

4. A sportegyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

4. A sportegyesület számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.

4. A sportegyesület befektetési tevékenységet nem végez.

XIII. A SPORTEGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

29.§

(1) A sportegyesület jogutód nélkül történő megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát a jelen alapszabályban meghatározott alapcélokkalmegegyező vagy hasonló célok megvalósítására létrejött, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében székhellyel rendelkező másik közhasznú sportegyesületnek, ilyen hiányában, országos közhasznú sportegyesületnek kell adni.

(2) A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a Stv.-ben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30.§

1. A sportegyesület alapszabályában, illetve egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a sportegyesület elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása a sportegyesület valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.

2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk., az Ectv. és a Stv. rendelkezései az irányadóak.

3. A jelen – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – alapszabályt a Hámori Szikla-és Jégmászó Sportegyesületének közgyűlése 2021. 05. 15. napján fogadta el.

Miskolc – Alsóhámor, 2021. május 15.